Mi a feszültségi fejfájás, és miben különbözik a migréntől?

A Fejfájás-rendellenességek Nemzetközi Osztályozása (ICHD-3) szerint a feszültségi fejfájás általában a fej mindkét oldalán jelentkező nyomó vagy szorító fájdalom, enyhe vagy közepes erősségű, a megszokott testmozgástól nem súlyosbodik, és nem jár hányingerrel. A migrén jellemzően féloldali, lüktető, közepes vagy erős fájdalom, a megszokott tevékenységtől súlyosbodik, és hányinger vagy fény- és hangérzékenység kíséri. A diagnózist csak orvos állíthatja fel.

A tényeket ellenőrizve: · Írta Alfonso Matos, a MyGrain fejlesztője.

Milyen a feszültségi fejfájás

A WHO a feszültségi fejfájást nyomásként vagy szorításként írja le, gyakran a fej körüli pántként, amely összefügghet stresszel vagy a nyak mozgásszervi panaszaival. Az ICHD-3 kritériumai 30 perctől 7 napig tartó rohamokat írnak le, amelyekre a következő négy jellemző közül legalább kettő igaz: mindkét oldali fájdalom, nyomó vagy szorító (nem lüktető) jelleg, enyhe vagy közepes erősség, és a megszokott testmozgástól, például a sétától vagy a lépcsőzéstől nem súlyosbodik. Nincs hányinger vagy hányás, és legfeljebb az egyik van jelen: fényérzékenység vagy hangérzékenység.

Miben más a migrén

Az aura nélküli migrénre az ICHD-3 4–72 órás rohamokat ír le, amelyekre a következő jellemzők közül legalább kettő igaz: féloldali fájdalom, lüktető jelleg, közepes vagy erős fájdalom, és a megszokott testmozgástól való súlyosbodás (vagy a fájdalom miatti kerülése). A fejfájás alatt hányinger vagy hányás jelentkezik, illetve fény- és hangérzékenység egyszerre.

  • Hely: feszültségi fejfájásnál mindkét oldal; migrénnél gyakran az egyik oldal.
  • Jelleg: nyomó vagy szorító; migrénnél lüktető.
  • Erősség: enyhe vagy közepes; migrénnél közepes vagy erős.
  • Testmozgás: a feszültségi fejfájást nem súlyosbítja; a migrént súlyosbítja.
  • Hányinger: epizodikus feszültségi fejfájásnál nincs; migrénnél gyakori.

Epizodikus és krónikus

Az ICHD-3 gyakori epizodikusnak nevezi a feszültségi fejfájást, ha átlagosan havonta 1–14 napon jelentkezik több mint 3 hónapon át, krónikusnak pedig, ha havonta 15 vagy több napon jelentkezik több mint 3 hónapon át. A WHO szerint az epizodikus feszültségi fejfájásról egyes populációkban az emberek több mint 70%-a számol be, és a krónikus forma jobban korlátozza a mindennapi életet, mint az epizodikus.

Ha mindkettőd van, és miért segít a napló

Az ICHD-3 megjegyzi, hogy a gyakori epizodikus feszültségi fejfájás gyakran együtt fordul elő az aura nélküli migrénnel, hogy mindkettőt fel kell ismerni, lehetőleg fejfájásnaplóval, mert a kezelésük jelentősen eltér, és hogy a kettő megkülönböztetésének megtanulása segít elkerülni a gyógyszerek túlzott használatát. A MyGrainben minden epizódot rögzíthetsz a típusával, erősségével, tüneteivel és a bevett kezeléssel, és ezt a feljegyzést elviheted az orvosi vizsgálatra. A MyGrain nem állít fel diagnózist: a diagnózis az orvosodé.

Gyakran ismételt kérdések

A feszültségi fejfájás a migrén egy fajtája?

Nem. A Fejfájás-rendellenességek Nemzetközi Osztályozása (ICHD-3) két különböző elsődleges fejfájásként sorolja fel őket: a migrén az 1., a feszültségi fejfájás a 2. fejezetben szerepel.

Meddig tart a feszültségi fejfájás?

Az ICHD-3 30 perctől 7 napig tartó rohamokat ír le. A WHO szerint a rohamok általában néhány óráig tartanak, de akár több napig is eltarthatnak.

Okoz-e hányingert a feszültségi fejfájás?

Az epizodikus feszültségi fejfájást az ICHD-3 szerint nem kíséri hányinger vagy hányás. A krónikus formában lehet enyhe hányinger, de közepes vagy erős hányinger, illetve hányás nem.

Lehet egyszerre feszültségi fejfájásom és migrénem?

Igen. Az ICHD-3 megjegyzi, hogy a gyakori epizodikus feszültségi fejfájás gyakran együtt fordul elő az aura nélküli migrénnel, és fejfájásnaplót javasol mindkettő felismeréséhez.

Források

Osztályozási kritériumok és a WHO, újraolvasva: .

Orvosi nyilatkozat. A MyGrain önmegfigyelő napló, nem orvostechnikai eszköz. Nem helyettesíti a szakorvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Egészségügyi állapottal kapcsolatos bármely kérdéssel mindig fordulj orvosodhoz vagy más képzett egészségügyi szakemberhez.

További útmutatók